A folyamatosan változó világ, az új technológiák óriási kihívás elé állítják a világ építőipari cégeket. Rengeteg cég indult el a fejlődés irányában, de sajnos még mindig hatalmas lemaradásban van az országunk a digitális transzformáció területén az építőiparban a nemzetközi piaci viszonylatban, ezért úgy gondolom itt az ideje megosztani néhány tapasztalatot és eredményt a kutatás fejlesztés területéről.
De mi is valójában a digitális transzformáció és mi is az ipar 4.0 és az építőipar 4.0?
Digitális transzformáció
A digitális transzformációt kutatási mentorom, aki a digitális transzformáció kiemelkedő szakembere dr. Szabó Zs. Roland az alábbiak szerint definiálta a 2022-es Portfóló konferencián:
„a digitális eszközök elfogadása és integrálása annak érdekében, hogy társadalmi és gazdasági értéket teremtsen, bizonyos kockázatvállalás mellet. Akkor sikeres, ha a digitális kollaboratív rendszerek megtartják a vállalatban keletkező tudást akkor is, ha az alkalmazottak kicserélődnek, ennek az újabb szintje, amikor az automatikus rendszerek veszik át az irányítást bizonyos területeken”
Ipar 4.0
Ipar 4.0 az információs és kommunikációs technológiák ipari környezetben való integrálására utal, de a jelenlegi cikknek nem ez a témája, így ezt nem részletezem.
Építőipar 4.0
Sokan olvashattak már az építőipar 4.0-ról, de kevesen vannak tisztába azzal, hogy mit is jelent ez a fogalom valójában. Van aki csak annyit mond, hogy az Ipar 4.0 alkalmazása az építőiparban, van aki azt, hogy a BIM. A legfrissebb kutatási eredményeim alapján hat fő pillére van:
1. Ökoszisztéma: a teljes ellátási lánc egy folyamatosan fejlődő kiberfizikai ökoszisztémává válik, ahol technológiák, folyamatok, érdekelt felek és iparágak folyamatos kölcsönhatásba vannak egymással.
2. BIM módszer: a katalizátor, mely a digitális technológiák integrálását segíti a teljes épület életciklusán keresztül, ami már nem csupán tervezés-kivitelezés és üzemeltetésről szól, de az okosvárosok koncepciója is bekapcsolódik. Az épület egy testre szabható virtuális, majd egy fizikai termékké válik az összes kapcsolódó adatnak köszönhetően.
3. Új üzleti modellek: a felhalmozott adatok új irányokat és lehetőségeket hoznak a vállalatok számára. A teljes iparág elkezd összekapcsolódni, ezért a vállalatoknak fel kell készülni arra, hogy a hierarchikus vállalati modell nem lesz alkalmas ezt kiszolgálni. Az adatok folyamatos áramlása kiemelten fontos mely magával hozhat olyan új üzleti modelleket, hogy úgy gondoljunk az épületre, mint termék vagy szolgáltatás.
4. Iparosodás: Az iparosítás magában foglalja a szabványosítást, a tömeges testreszabott és a szabványosított megközelítéseket egy jobb épület és egy jobb termék kialakítása érdekében. Ehhez az új vízióhoz szoros együttműködésre van szükség az iparági érdekelt felek között, hogy közös platformot hozzanak létre az iparág-specifikus szabványos termékekből. Jó példa lehet erre Anglia, ahol a pandémia alatt az iparági beszállítók egy virtuális platformon keresztül kollaboratív azon dolgoznak, hogy sztenderdizálják a termékeiket.
5. Innovatív eszközök: az információ és az adat az építészet, a gépészet az elektromos munkák után negyedik pillérként kerül fel a piacra. A valós idejű megbízható adatok az információ központja, melynek alapja az IoT eszközök valós idejű adatgyűjtése.
6. Fenntarthatóság: végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül, a fenntarthatóságot sem. Ez a pillér az épített környezet hatékonyságának javítására és városi környezetünk építésére irányuló technológiák alkalmazására összpontosít. Például drámaian növelhetjük egy épület teljesítményét, az épülettel való emberi kommunikáción vagy az épület-épület kommunikációján keresztül. Anyagok tekintetében egy acélszerkezetű csarnok akár befektetés is lehet, ha átgondoljuk miként tudjuk újrahasznosítani a beépített acélszerkezetet.
Hogyan is kezdjünk hozzá a digitális transzformációhoz egy vállalaton belül?
Ez a kérdés egy jóval hosszabb cikket érdemel, először is meg kell érteni a menedzsmentnek, hogy mit jelent a digitális transzformáció, jelen cikkben néhány alapkérdést válaszoltam meg. Mindezek mellett néhány jó tanács a nemzetközi kutatások alapján:
1. Mindenképpen szükség lesz a vállalatoknak létrehozni egy vállalati digitális stratégiát, a technológia önmagában nem jelent digitális transzformációt. A menedzsmentnek jóval nagyobb feladata van ennek kidolgozásában, mint IT részlegnek.
2. A technológia bevezetése folyamat innováció nélkül feleslegesen kidobott pénz
3. A folyamat fejlesztése nem kifejezetten az IT szakemberek feladata, a változásmenedzsmentet támogatni kell
4. A BIM módszer egy katalizátor lehet a vállalatnál, de megfelelő és képzett szakemberekre van szükség ehhez
A tanácsok mellett további gondolatokat is megosztok a közeljövőben a témáról, mivel jelenleg is azon dolgozok, hogy egy olyan digitális érettségi modellt fejlesztek, mely nem csupán egy kutatás, de egy eszköz is a vállalatok számára, hogy ezen a digitális transzformáción segítsem az utat az építőiparban.
Ezek mellett kifejezetten ajánlom Dr. Szabó Rolandot, aki nem csupán kiváló kutató, de egy kiemelkedő tanácsadó is a digitalizáció területén minden iparágban.
Amennyiben BIM stratégia és szervezetfejlesztés irányban gondolkodik a vállalat bátran ajánlom a Brick+Data csapatát, Kovács Ádámot és csapatát akivel személyesen is volt lehetőségem együttműködni.
Forrás: jelen cikkben írtakról és a szervezeti kihívásokról bővebben a Construction 4.0 Organisational Level Challenges and Solutions címú publikációmban lehet olvasni.
Néhány szó magamról:
Jelenleg a Budapesti Corvinus egyetemen az Építőipar 4.0 ontológiáját és az építőipar digitális érettségi modelljét fejlesztem. Bármilyen kutatás fejlesztési témát, ötletet, gondolatot, megjegyzést vagy konferencia előadás felkérést szívesen fogadok a témában, keressetek bizalommal 🙂
a cikk szerzője
Nagy Orsolya MBA, PhD kutató
#epitoipar #kutatas #innovacion #researchanddevelopment #digitaltransformation #construction4 #digitalconstruction
