A kétdimenziós fotó vagy látványterv a maga nemében mint információ és hangulatközlő médium napjainkban elérte a csúcsát mint minőségben, mint technológiai kivitelezhetőségben. Bátran mondhatjuk, hogy a hatékonyság már csak a pixelek számával fokozható. A technológia már nem állít határokat kreativításunk elé, hogy bármit hiperrealisztikus formában létrhozzunk és prezentáljunk. De mi lesz a következő szint?
A 2D-s képi megjelenítés az igények növekedésével erősen korlátozott információ halmazzá vált. Amint ezt a halmazt ki tudjuk terjeszteni, és az ezt alátámasztó technológiát elérhetővé tenni, a 2D-s megjelenítés már a múlté lesz. Már most, 2017-ben is az élet számos területén megkövetelt hozzáadott „output” információk: interaktivítás, 3 dimenziós vektorpontok = flexibilis perspektíva váltás, valósidejű audiovizuális visszacsatólás, térbeli pont – és környezet felismerés, és ezekre valós idejű reakció, felhasználó – felhasználó, és felhasználó – computer kommunikáció, AI (mesterséges itelligencia).
Egy kiterjesztett szintre az egyik megoldást a virtual realty [VR] jelenti (eszköz: HTC Vive, Facebook Oculus Rift). Ezek a VR eszközök a látás és hallás érzékeinket teljesen lefoglalják, a fizikai alóságot 100%-ban lefedik. A generált 3D-s tér viszont teljesen bejárható és interaktív – fix pontok nélkül. A bejárás fizikai helyzetváltoztatással is jár, amit nem ajánlott egy porcelánokkal teli nappaliban kipróbálni. Nálunk ez egy vezeték nélküli megoldással , elkülönített, követő kamerákkal körbevett studioban történik. Innentől viszont csak a képzelet szabhat határt a hang és vizuális effekteknek, a virtuális tárgyak fizikájának. Ez a technológia már túlélte a Gartner féle „Hype Cycle” leszálló ágát – a piac próbáját, és stabilan menetel a siker felé.
Az augmented reality [AR] még egy fiatalabb, fejlődő szakaszban lévő technológia. Előnye, hogy a való világot nem zárja ki, látjuk és halljuk a fizikai környezetünket, mely kiegészül két – , vagy körbejárható, háromdimenziós, virtuális elemekkel. Ezek a virtuális elemek viszont a valóságtól függetlenül „élnek”. Kapcsolatnak egy fix pont ( QR kód, grafika, GPS pont) mondható, amire „tapasztva” kivetítjük őket. Vegyük példának a GPS pontra kivetített Pokemonokat (Pokemon GO), ahol a figurák nem reagálnak, ha véletlenül egy kocsi alá kerül az a GPS pont.
Itt jön a képbe a legizgalmasabb téma a mixed reality [MR] – eszköz: Microsoft Hololens. Ez egy már létező, és gyorsan fejlődő technológia. Az AR és VR hozzáadott előnyeit kombinálva a fizikai környezetre valós időben reagálva, egy realisztikus 3D környezettel egészíti ki azt. A Hololens kameráival, és lézerszkennerével felméri az azt viselő környezetét, melyet – és a helyzetváltoztatásait – felhasználva egészíti ki azt audiovizuális elemekkel. Mi eközben a transparens lencsén keresztül, semmit sem veszítünk el a valós térből. És mindezt az Oculus Rift – nél megszokott, bármilyen kontroller nélkül, csupán a kézmozdulatainkkal irányítva.
Képzeljünk el egy, a nappalinkba hologramként kivetített „falakhoz igazított”zenekart, ahol éppen azt a hangszert halljuk hangosabban amelyik szekcióhoz odasétálunk. De már elképzelni sem kell, mert ez létező technológia, és nemsokára kipróbálható mindenki számára. Az MR akár pár éves távlatban is újragondoltatja velünk akár a munkahelyre való bejárással járó közlekedési problémákat. Virtuális munkaállomásunk bárhova kivetíthető lesz, és a „holoportálás” technológiájával bármelyik székre kivetíthetjük partnerünket egy üzleti ebédnél, még ha egy norvégiai étteremben furán is éreznénk, ha ausztrál kollégánk nyári öltözetben jelenik meg előttünk…
Gór Ferenc
http://raumgleiter.com/
Bemutatók a Raumgleiter-től:
(Borítókép forrása: http://blog.intrepid.io/)
