Olvasási idő: 5 perc
Az egyetemen és szakmai cikkekben is egyre többször találkoztunk a BIM-es tervezés fogalmával, így egyértelművé vált számunkra, hogy nagy jelentőségű a téma. Ismereteink azonban kevéssé voltak róla, ezért határoztuk el, hogy a Tudományos Diák Konferencia keretében részletesebben foglalkozunk vele. Kutatásunkat az alapoktól kezdtük. Előzetes tájékozódásunk során hamar kiderült, hogy a Building Information Modeling nem csupán technológiai megoldás, hatékony működéséhez ugyanis alapvető szemléletváltásra van szükség az építőipar oldaláról. Mivel a fogalom viszonylag új, értelmezése nem mindenki számára azonos, ez azonban nem fenntartható állapot, és a tervezési folyamatban már a tervpályázat kiírásától kezdődően komoly kérdéseket vet fel.
Kutatásunkat rendszeresen megjelenő cikkekben osztjuk meg, kiegészítve egyéb, BIM-mel foglalkozó anyagokkal.
Amikor kutatásunk 2016 végén elindult, Magyarországon nem állt rendelkezésre ebből az aspektusból közelítő felmérés, ezért döntöttünk a tanulmány elkészítése mellett. A témával kapcsolatban azonban számos cikk és tanulmány készült, ezekből mutatunk be néhányat, valamint a külföldön végzett felmérésekre, állapotokra is kitérünk. Az általunk vizsgált kérdésekre kapott különféle válaszokat elemezzük, és összevetjük más, azóta készült felmérésekkel. Ennek során a kérdőívek eredményein kívül az építészirodákkal készített interjúkból származó tapasztalatokat is ismertetni fogjuk. Ezután összesítjük az addigiakat, és felvetéseket teszünk a jövőre nézve.
Mik az előnyei az új munkamódszernek? Vannak-e hátrányai? Hol alkalmazzák sikeresen? Hogyan lehet fejleszteni? Kinek éri meg? Miként lehet…
Rengeteg a felvetődő kérdés és problémakör, amiről érdemes kutatást végezni. Konzulensünk, Kovács Ádám Tamás (BME Építészeti Geometria és Informatika Tanszék) javaslatára a hazai helyzet felmérését tűztük ki célul.
A kutatás során először kvantitatív módszerrel dolgoztunk. Ahhoz, hogy statisztikailag elemezhető adatmennyiséghez jussunk, összesen 945 címzettnek küldtük ki kérdőívünket, amelyből 198 kitöltés érkezett be (20,95%). A BIM-es tervezés leglényegesebb eleme az épület és az ahhoz kapcsolódó információk tárolásának és megosztásának újfajta megközelítése, amely az építőipar összes szegmensét érinti. A kérdőívet ezért nem csak építészirodákhoz juttattuk el, hanem kiterjesztettük a statikus, gépész, tájépítész szakágakra is. Ezáltal nem csak a szakmákon belüli, hanem azokon átívelő összefüggések is vizsgálhatóak. A kérdőívben általános információkat kérdeztünk a cégektől: hány fős az iroda, mikor alakult, megbízások időtartama és léptéke, külföldi és magyar projektek aránya, cégnél dolgozók munkatapasztalata. Felmértük továbbá a tervező szoftverek alkalmazásának jellemzőit.
A kutatás második szakaszában több, olyan építészirodákkal készített mélyinterjút elemeztünk, amelyek komoly tapasztalattal rendelkeznek a BIM alkalmazásában. Az interjúk során részletesebb képet kaptunk az információs modellezés gyakorlati működéséről. Bepillantást nyertünk az integrált tervezésre való átállás folyamatába és kérdeztünk a bevezetés okairól, kezdeti nehézségekről, és a jövőbeli terveikről. A BIM használatáról külföldön is végeznek hasonló felméréseket. Angliában, ami BIM-használat szempontjából a világ vezető országai közé tartozik, 2011 óta minden évben készül kutatás ebben a témában. Ezeket összevetve megfigyelhető, hogy a BIM-et évről évre egyre többen használják, azonban a hazai viszonyokról nem találtunk átfogó elemzéseket. Kutatásunkból kiderül például, hogy azon építészek közül, akik jelenleg nem használnak BIMet, hány százalék tervezi 1-3 éven belül a bevezetését, vagy akik már használják, milyen szinten teszik azt. Ezekből az információkból fontos következtetéseket tudunk levonni a jövő magyar építészeinek munkakultúrájáról, ami hasznos tudással szolgálhat a jelenleg tervezendő építési projektekhez.
A BIM összességében egy technikai lehetőség, egy eszköz. Használatát a tervek összetettsége, és az időbeli kötöttségek növekedése teszi indokolttá. Bár általában nagyobb méretű épületeknél alkalmazzák, nem csak az adott projekt léptéke határozza meg ezt, hanem a modell részletességét illető megrendelői igények is. Az egy, közös, naprakész modellen való dolgozás, az egyes szakterületek összeegyeztetése, ütközésvizsgálat készítése, stb. megfelelő szakértelemmel jóval gyorsabb és pontosabb munkát eredményezhet, mint a hagyományos megközelítés.
Főbb alkalmazási területei az új épületek tervezése mellett a 2D-s, 3D-s felmérések készítése, meglévő tervek kivitelezés előtti 3D-s tervkoordinációja, modell alapú adatbázisok létrehozása költségbecsléssel, vagy időbeli ütemezéssel (4D), esetleg mindkettővel (5D), illetve épületüzemeltetési adatokkal ellátva (6D). Látható, hogy új épületek létrehozása mellett a meglévő állomány kezelésében is nagy előrelépés az épületinformációs megközelítés.
Következő cikkünkben a hazai és egyéb országokban lévő folyamatokról írunk az integrált tervezést illetően, s az állam által betöltött szerepre is kitérünk.
