Fogadjátok szeretettel: „Pató Pál Úr és a BIM” című verset.
A BIM képessé válás és a digitális átállás nem megy csettintésre sajnos. Hónapok, évek! Ennek ellenére tapasztalom, hogy több cégvezető halogatja ezt, addig amíg rá nem ég a körmére, de akkor egy pillanat alatt kell minden. Nekik címezném a következőt:
Mint elátkozott cégvezető
Túl az Óperencián,
Él magában városában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy BIM-ben tervező…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Roskadófélben van a cég,
Apadnak el a projektek,
S a szél legjobb munkatársainkkal
Már tudj’ isten hol szalad;
Tegyünk ez ellen, mert maholnap
Üres bankszámlánkról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
A felhő tárhely üres,e helyett a
C meghajtó vörösen virít,
Termi bőven a PDF-eknek
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok szakág?
Mit henyélnek az ütközésvizsgáló szoftverek?
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Hát a szerver, hát a tudás,
Ugy elavult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a Brick+Datát, a
legújabb szoftver meg van véve rég…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”
átirat Kovács Ádám, Brick+Data
eredeti Petőfi Sándor
