A Brain Bar Budapest egy két évvel ezelőtt indult rendezvény sorozat, ami évente kerül megrendezésre az Erzsébet téri Akvárium Klubban. Mára már Kelet-Közép-Európa legnagyobb inspirációs és jövő fesztiváljává nőtte ki magát, ahol a résztvevők közösen gondolkodnak a jövőnket alakító, technológia által vezérelt változásokról – úgy, mint az emberek és a robotika, az urbanizáció és a vidéki életforma, vagy éppen a tudomány és a vallás kapcsolata. Előadások, viták és kerekasztal beszélgetések váltják egymást, ahol vezető technológiai szakemberek, a tudomány képviselői és véleményvezérek fogalmazzák meg korunk legégetőbb problémáit.
Eddig mindenévben részt vettem a rendezvényen és hasznos, életreszóló élményekkel távoztam. Tanárként és diákként, ingyenes jegyet biztosítanak a rendezők, amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Nagyon különleges érzés a világ nagy gondolkodóit előadni és vitázni hallgatni. Többek még a szünetben is ott maradnak és lehet velük beszélgetni. Emellett az atmoszféra is annyira 21. századi, amennyire az lehetséges. A legújabb technológiák vannak kiállítva a közösségi terekben, amiket a szünetek alkalmával szemügyre lehet venni. Ilyenek voltak idén például a VR (virtuális reality) szemüvegek és programozható mini robotok. Utóbbiakat egy workshop keretében ki is lehetett próbálni. De lehetett elektromos autókat is tesztelni húsz perces vezetések alkalmával. Az egészséges életmód jegyében, mindenhova uborka, répa, alma és banán volt kirakva, amit napközben lehetett csipegetni. Az esemény streamen volt közvetítve, hagyományos és 360 fokos kamerával is. Ha valamilyen rendezvényt szervezünk a jövőben, ez lesz az etalon!
Mindig szoktam kis kivonatokat készíteni az előadásokról, amiket meghallgatok. Következzenek a Brick+Data-sok számára relevánsabb kivonataim.
Greg Corrado, Google
- Elmesélte, hogy a Mesterséges Intelligencia, a gépi tanulás és a robotok azok különálló halmazok. Közös részük ugyan elméletben lehetséges (a filmekből ismert a hatalmat átvevő gonosz gépszörnyek), de a gyakorlatban ez nagyjából az időutazás megvalósíthatóságával tekinthető egy lapon.
- A gépi tanulás (ML) alapvetően mintákat ismer fel a bemenő adatokból. Ha például épületfotókról kellene megállapítani, hogy milyen stílusban épültek (egy jó TDK téma 🙂 ) akkor az algoritmusnak meg kell mutatni sok sok épület fotót és meg kell mondani, melyik milyen stílusú. Ezáltal megtanulja a program, hogy mikor, melyik stílus a jó megoldás és a következő fotóhoz már nélkülünk is megállapítja a helyes stílust.
- Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen technológiát alkalmazzon? Számítási kapacitás, egy algoritmus (pld. akár Python nyelven), bemeneti adatok/példák és kreativitás. Szó esett a www.tensorflow.org -ról ami egy új, nyílt szolgáltatása a Googel-nek, ami ebben a témában segít minket.
kép forrása: https://blogs.nvidia.com/blog/2016/07/29/whats-difference-artificial-intelligence-machine-learning-deep-learning-ai/
Aki ismerkedne a témával annak javaslom a következő forrást ahonnan az illusztráció is származik és ha továbbra is nagy az érdeklődés akkor csatlakozzon a Brick+Data-hoz és tanuljunk, kutassunk együtt!
Shir Halpen, Tel Aviv Farmers Market és Pozsár Péter, HelloWood
- Az étkezés jövőjéről volt szó és hogy a városok, társadalmak ehhez, hogyan fognak alkalmazkodni. Arra jutottak, hogy valószínűleg a low-tech és a high-tech megoldások együttes használatára van szükség. Például a helyi közösségek a hagyományos módszerekkel termesztenek, de egy applikáció segítségével hangolják azt össze egymás között és valósítják meg egyúttal a cserét.
- Globális és lokális szinteken is meg kell oldani az élelmiszerekkel kapcsolatos anomáliákat.
- Szó volt, róla, hogy már nagyrészt a technológiák is adottak és milyen jó lenne a városi élelmiszer termelés. De ehhez az emberek életmódját kellene megváltoztatni, ami nagyon lassú folyamat és az oktatásnak kulcsszerepe van ebben. Az embereknek még főzni se nagyon van ideje a rohanós mindennapokban, hát még akkor valami ételt termeszteni. Erre mondták, hogy lépésről lépésre kell haladni és ha már egy közelben lévő termelőtől veszünk élelmiszert vagy mindig olyan ételt eszünk aminek épp szezonja van, akkor már megtettük az első lépéseket.
- Azt ne felejtsük, hogy az étel már több mint táplálék: kultúra és megannyi érzelem is.
kép forrás: https://growerssupply.wordpress.com/2015/09/01/could-hydroponics-be-the-answer-to-californias-latest-droug
Kevin Kelly, WIRED magazin
- Az elkövetkezendő évek lehetőségeiről és trendjeiről beszélt. Megosztotta, hogy az intelligencia az egy komplex fogalom és sok aspektusa van, például számítási, műveltségi, szabály alkalmazási, stb. Ezek egy részében a gépek bőven túlteljesítik az embert, egy részében pedig nem. Ráadásul vannak aspektusok, amiben véleménye szerint nem is fogják. Ilyen például többek között a felfedezés és új dolgok kitalálása, hiszen a gépek mindig a hatékonyságra és hiba mentességre törekednek, viszont ezek alapja pont a hibázás és a kudarcból való tanulás lehetősége. Tehát a jövőben nem az emberek és nem is a gépek, hanem az ember-gép együttműködés lesz a problémamegoldás záloga. Ezt egyébként Kentaurnak hívják: félig gép, félig ember.
- A múlt században zajlott az elektronizáció (electrify) folyamata. Amikor az addig emberi erővel működő dolgokat elektromosan kezdték működtetni. Napjainkban a kognitizáció (cognify) folyamata zajlik. Különböző meglévő árukat és szolgáltatásokat fejlesztünk fel gépi intelligenciával. A cégalapítás mai receptje a következő: vegyél egy meglévő szolgáltatást, adj hozzá valamilyen gépi intelligenciát és irány a piac! Vajon az építészetben miket tudnánk így felfejleszteni?
- Manapság az adat a legértékesebb, ergo érdemes minden üzletet egy adat üzletként felfogni. Egy ruhaboltban ha vásárol az ember, már nem az a nagy dolog, hogy eladnak neki egy ruhát, hanem, hogy gyűjtenek információt arról, hogy milyen ruhákat szoktunk venni, milyen értékben, milyen színekben, stb. és így folyamatosan célzottan nekünk tudnak árút és szolgáltatást kínálni, ami sokkal fontosabb és sokkal jövedelmezőbb. Hamarosan a boltokban is kamerák figyelnek majd minket és elemeznek, információt gyűjtenek a viselkedésünkről. Egyből elkezd az ember gondolkoni, hogy vajon az építőiparban ez elkezdődött már? És ha igen, hogyan és milyen módon? Mivel lenne érdemes kezdeni?
kép forrása: http://fundersandfounders.com/9-types-of-intelligence/ Az előadásokat és a streamet utólag is meg lehet nézni ha a www.brainbar.com oldalon. Ha valaki esetleg megnézett olyan előadásokat, amik érdekesek számunkra és nem írtam róla, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot bátran! 🙂