Megvalósulási BIM modellt készítettünk egy autópálya mérnökségi komplexumról üzemeltetési célokra, amelyről a tervezési fázisban nem született 3D-s anyag. Miért döntött mégis a beruházó az utólagos modellezés mellett? Hogyan valósítottunk meg closedBIM rendszert Archicadben? Olvasd el a tanulságokat is összefoglaló cikkünket!
Projektindító megbeszélés
A BIM modell megrendelője az épületegyüttes kivitelezője volt. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy az elkészült beruházás átadásakor ne csak egy vaskos 2D terv és írott dokumentációt adjon át, hanem a jövőben egy igazán hasznos, mindennapi üzemeltetést megkönnyítő üzemeltetési modellt is. Az épületek használóinak egyelőre csak tervben van a szoftverrel, modellel segített üzemeltetés, így meg kellett határoznunk egy olyan modellezési (LOG) és információ tartalmi szintet (LOI), mely már alkalmas üzemeltetésre, univerzálisan felhasználható és igény szerint továbbfejleszthető egy leendő célszoftver számára.
EIR – Szerződés melléklet készítése
A BIM projektjeink során egyelőre közösen szoktuk meghatározni, hogy mi kerüljön be egy adott modellbe. Nagyon új még a BIM követelményrendszer, így ritka, hogy a megrendelő magától, segítség nélkül össze tudja rakni ezt a dokumentumot. Ha adottak a felhasználási célok, a jövőben használt szoftverek, akkor viszonylag egyszerűen meg tudjuk határozni a követelményeket. De ha még csak évtizedes cél a BIM modell felhasználása, kicsit nehezebb dolgunk van, de ez sem lehetetlen feladat.
Az üzemeltetési felhasználási cél adott volt, így korábbi üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalataink alapján össze tudtunk állítani egy olyan követelmény rendszert, mely költséghatékony megvalósítás mellett már alkalmas üzemeltetési szoftverbe exportálásra és az alapoktól elkezdeni a modell alapú épület üzemeltetést. Az üzemeltető gárda tapasztalatai és felmerülő igényei alapján pedig könnyedén bővíthető a modell a szükséges információkkal.
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban állapodtunk meg:
Grafikus részletezettségi kidolgozás LOG300-350 szint. Ez egy általános építész modellezési szint, ritkán találkozunk kevésbé kidolgozott modellel. A modellező szoftverek GDL objektumai teljesítik ezt.
Információtartalom (azaz LOI), ez mindig fejtörést okoz. A modellnek egyértelműen alkalmasnak kell lennie arra, hogy bármilyen elemet be lehessen azonosítani és kezdetben az akár nem digitalizált átadási dokumentációban meg lehessen keresni a vonatkozó többlet információt. Így ezeknek az információknak mindenképpen szerepelnie kell minden elem esetében:
- Megnevezés, mely emberi szem számára befogadhatóan egyértelműen meghatároz minden elemet
- Szerkezeti funkció (Tartószerkezeti szerepe van-e vagy sem)
- Helyzet (Külső vagy belső pozíciójú-e)
Mivel nem volt ismeretes az üzemeltetési szoftver, így kétféle osztályozási rendszert is be kellett vezetnünk:
- A modellt a magyarországi piacvezető Archicad-ben készítettük, így az iparági szabványra (IFC formátumra) fordításhoz szükségünk volt a legfrissebb Archicad osztályozásra.
- Másrészt az univerzálisan felhasználhatóság miatt az Uniclass osztályozást is bevezettük.
Ezek mellett még néhány apróság került be és átbeszéltük, hogy mely szakági anyagoknak kell bekerülnie a modellbe.
Ezen alapok elkészítése után a modell alkalmassá vált például ArchiFM-be importálásra és az üzemeltetés alapszintű elkezdésére, a betanulási és fejlesztési fázisra.
BEP – BIM megvalósulási terv
A megrendelővel közösen elkészített követelményrendszer alapján meghatároztuk hogyan lehet megvalósítani minden szempontot a modellezési szoftverben.
Meghatároztuk csapaton belül a felelősségi köröket, határidőket, pontos ütemtervet raktunk össze, ami alapján egy feszesebb határidővel is magas színvonalú munkát tudunk átadni.
Mivel ez egy kísérleti projekt volt a megrendelőnk részéről is, így úgy gondoltuk mi is kísérletezünk egyet: closedBIM rendszerben dolgoztunk Archicad-del, azaz minden szakági anyagot egyetlen szoftverben modelleztünk meg. Ezt szerencsére könnyen meg tudtuk valósítani, minden modellező kollégánk házon belül dolgozott velünk (Építész, gépész, elektromos, közműves, tájépítész stb.).
Infrastruktúra, megvalósítási folyamat:
A hatékony feldolgozáshoz, modellezéshez elengedhetetlen az épületek ismerete. A projekten résztvevő kollégáink kiválasztása mindig a feladatoktól függ. Szerencsére színes a csapatunk, így minden szakági feladatra megfelelő végzettségű mérnökkel tudtunk dolgozni. így mindenki a maga tervrészét teljes mértékben értelmezte és megértette, fel tudta tenni kérdéseit a kivitelező felé illetve a modell építéshez hiányzó adatokat tudtunk bekérni.
Az előkészítő folyamat része a megfelelő informatikai háttér megteremtése is, szervesen kapcsolódik a hatékony modellezéshez. BIMcloud szerver beüzemelése (ha még nem lenne) és karbantartása, dokumentáció átadásához, adat kommunikációhoz passzoló CDE (Common Data Environment – Közös Adatkörnyezet) rendszer. Jelen projekt során kevés volt az adatkommunikáció, így egy egyszerű felhő felületet választottunk az adatok megosztására, nem volt szükség drága szoftverek előfizetésére.
Az első modellezést segítő megbeszélések közben BIM Managerünk összeállította a modellezési stratégiát, azaz:
- Archicad sablonfájl előkészítése
- Épületmodellek fájlstruktújára és modulozási rendszer
- Archicad-es könyvtárak bekészítése
- Minta modell részlet készítése (LOG és LOI szintek demonstrálásához)
- IFC fordító az üzemeltetési modellhez
Amivel általában nem foglalkoznak:
A modell indulása előtt jó esetben egy céges sablonfájlt készítenek elő. Emellett viszont van egy legalább, ha nem fontosabb mozzanat: Szükséges-e szétbontani az épületet és összemodulozni azokat? Erről általában nem esik szó (vagy majd a “kivitelezési tervnél megcsináljuk” – haha 😀), viszont ha nem megfelelően készül el az épület rendszere, végtelen időt fogunk eltölteni a homokórázó Archicad mellett. Így mielőtt belefogtunk volna a digitális építkezésbe, lefektettük a tervek alapjait:
- A komplexum több épületből áll » érdemes a telek összes épületét külön Archicad fájlban építeni
- A telek, a terep, a rajta lévő úthálózat és a közmű modellje egy önálló fájlban készül el (a terepmodell amúgy is nagy poligonszámú, így azt máskor is érdemes lehet külön költöztetni).
- Minden épület fájl egy közös attribútumkészletből, kedvencekből álló sablonfájlból dolgozik, melyet külön fájlban célszerű tárolni
- A teljes komplexum egy teljesen üres sablonfájlba kerül összemodulozásra.
A fentiekkel biztosítható volt, hogy minden épület modellje a lehető leggyorsabban működjön, mindenkinek a gépét csak arra használjuk, amire szükséges a modellezés során. Felesleges épületek modellekkel nem kellett dolgoznia a gépeknek, így a kávézással egybekötött homokórázást minimálisra tudtuk csökkenteni.
Emellett könnyedén lehetett akár épületenként is üzemeltetési IFC modellt exportálni szükség szerint.
Kihívások
Az épületek ilyen szintű összemodulozása nagy modellezési fegyelmet igényelt. Ha valaki egyedi elemet, réteges szerkezetet vagy nagyjából bármit hozott létre a saját fájljában, az a teljes komplexumot tartalmazó fő modellben összekuszálódott. Erre több megoldás is létezik, de ha mindenképpen szeretnénk elkerülni a véletlen attribútum létrehozást, a modellező kollégák jogosultságait kell testre szabni (korlátozni) a BIMcloud-ban. Ekkor viszont kell 1-1 ember, akinek van joga például új réteges szerkezetet létrehozni.
Szerettük volna, ha a modellben minden releváns építőanyag megjelenik és az üzemeltetés során 20 év múlva is lehessen mennyiségelni egy nagyobb felújítás során. Itt főként a valóságban közel 0 vastagságú lemezek (vízszigetelések, fóliák) modellezési pontossága okozott némi fejtörést.
Minden épületben megjelent egy-egy saját technológia, melyek bonyolultak voltak modellezési szempontból és túl sok poligont tartalmaztak (volna). Meg kellett határoznunk a Megrendelővel egy közös modellezési szintet ezekre az elemekre. Ritkán javasoljuk, de jelen esetben ezen elemekre LOG100 szintet határoztunk meg. Mégpedig azért, mert ezen beépített és mobil gépek pontos geometriájára nincsen szükség modell szinten, azok információ tartalma (típus, teljesítmény, gyártó, alaprajzi minimális helyigény, körüljárhatóság minimális területe stb) sokkal fontosabbak. Ez modellezéskor is könnyebbség volt, de később a modell forgatása (üzemeltetés) során is egyszerűbb, gyorsabb folyamatokat eredményez.
Összefoglalás, tanulságok
Milyen lett a modell? Milyen volt zárt BIM rendszert megvalósítani Archicad-ben?
Az elmúlt 10 évben sok BIM modellt elkészítettünk már, ugyan openBIM rendszerben, külső kollégák segítségével. Az elmúlt évek fejlesztései viszont lehetővé tették, hogy teszteljük az építész szoftvert gépészeti, elektromos modellezésre is. A végeredmény szempontjából nagy könnyebbséget jelentett, hogy egy modellfájlban volt az összes szakági anyag. Az Archicad-ben meglepően jól bent vannak a szükséges elemek. Revit-hez szokott szemeknek persze alulmodellezettek (értsd: nem valósághű a részletezés), viszont felhasználási szempontból bőséges grafikai részletet tartalmaznak, bármennyi információval fel tudjuk ruházni őket, mely igen előnyös kombináció.
Az egyesített modellt gyakorlatilag egyszerű Archicad modulozással létre lehetett hozni, alapvető ellenőrzési folyamatokat is meg tudtunk valósítani másik szoftver bevonása nélkül modellezés közben, a munkafolyamatok megszakítása nélkül. (Természetesen a leadás előtti teljes vizsgálatot külső ellenőrző szoftverrel végeztük.)
Rengeteg időt tudtunk megtakarítani.
A 3D modell látványosan valósághű, informatív és könnyen használható lett, böngészőből futó szoftverekben is gördülékeny a bejárása, vizsgálata. Minden alap információt beleraktunk, mely segítségével a leendő üzemeltetés meg tudja tanulni és fel tudja építeni a saját üzemeltetési rendszerét, melyet akár más mérnökségek üzemeltetésében is implementálni tud szükség szerint. Új komplexumok BIM szemléletű modellezéséhez elkészült egy EIR, egy BEP dokumentum és egy Archicad sablonfájl is, melyek igény szerinti továbbfejlesztésével jelentősen rövidül, pontosabbá és összehasonlíthatóvá válik a későbbi ajánlatkérések folyamata megrendelői oldalról, a vállalkozói modellezés folyamata is egyértelmű végeredményt fog adni, nagyobb meglepetések nélkül.
Érdemes lehet bevonni egy BIM Managert a többi mérnökségi épületek üzemeltetése során.
