Olvasási idő: 7 perc
Hazai kutatások
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2013-ban született egy TDK dolgozat, BIM rendszerek alkalmazásának lehetőségei a magyarországi gyakorlatban címmel. A tanulmány egy esettanulmányon keresztül mutatja be a használat módját, majd annak gazdasági és időbeli vonzatait elemzi. Továbbá kitér a hazai mérsékelt elterjedés okaira, illetve a fejlődés előremozdításának lehetőségeire.
Az témával foglalkozik a Lechner Tudásközpont is, mely egy négy kötetes BIM kézikönyv megjelentetését tűzte ki célul. A kézikönyv általános leírást, esettanulmányokat, valamint oktatói anyagokat fog tartalmazni. A harmadik és negyedik kötet, amelyekben a szabványok foganatosítását is taglalják, kifejezetten informatikával foglalkozó szakemberek számára készül. A könyv létrejöttének érdekében az intézmény 2017. július 6-án átfogó kérdőívet tett közzé, amely az építőipar szereplőit célozza, tervezőket, kivitelezőket, beruházókat, projektmenedzsereket, gyártókat és üzemeltetőket. Célja felmérni az érdeklődés, hozzáértés jelenlegi mértékét, és az eredmények tükrében kidolgozni a BIM bevezetésének folyamatát, továbbá az elterjedést segítő intézkedések eszközölését. Dolgozatunk megjelenése óta, a Lechner Tudásközpont felmérésének eredményeit is nyilvánosságra hozták. Így lehetőségünk nyílik rá, hogy összevessük azokat az általunk kapott adatokkal, és további következtetéseket vonjuk le belőlük. Erre egy későbbi bejegyzésben kerül sor.
Még ezt megelőzően, 2016-ban került sor a BIM informatikai alkalmazásával kapcsolatos kerekasztal beszélgetésre, melynek fő kérdése az volt, hogyan lehetne elérni, hogy a különböző építőipari szereplők nagyobb mértékben alkalmazzák a BIM rendszereket. A hangsúly itt a rendszer szón van, amint az a Mérnök Újság összefoglaló cikkéből kiderül, hiszen csupán a BIM egyes elemeit kiragadva sokkal kevésbé hatékony annak alkalmazása, mint ha rendszer szinten vezetik be.A magyarországi helyzettel kapcsolatban optimisták az egybegyűltek, úgy látják, egyre több olyan cég van, amely túl van egy sikeres BIM projekten, majd elkezd az optimalizáción dolgozni, hogy a továbbiakban még hatékonyabbá váljon. Aki piacvezető szeretne lenni, az élni fog a legfejlettebb lehetőségekkel. Szerintük egy bizonyos lépték felett elkerülhetetlen lesz az alkalmazása. Az általuk hallott kritikák a BIM-re vonatkozóan igen beszédesek: túl precízen kell dolgozni, és túl nagymértékben kontrollálható a munka.
Egy másik, 2017. március 3-án közzétett cikk a februári HuGBC & RICS Green-on elhangzottakat foglalja össze. Kiderül belőle, hogy az előzőekben ismertetett kerekasztalon elhangzott véleménnyel ellentétben sokan úgy látják úgy, hogy a mostani átállás nagyobb horderejű a szakmában, mint a papírról 2D-s digitális rajzolásra való váltás.
A jelenlévők szerint az oktatás részéről is van nyitottság, a BME-n és a PTE-n is vannak már olyan tantárgyak, amik ezzel foglalkoznak. Kutatásunkban később ismertetjük, hogy mi milyen álláspontokkal találkoztunk ebben a kérdésben.
Hazánkban még a BIM elterjedésének elején járunk, azonban az állam tesz lépéseket az ügy előremozdítása érdekében, jogszabályi és anyagi tekintetben is. Ezek a változtatások természetesen nem csak az építőipart érintik, cél az állami érdekkörbe tartozó elektronikus szolgáltatások összességének létrehozása. Az e-állam magában foglal lakossági és vállalkozói szintű közigazgatási rendszereket, valamint egészségügyi, oktatási, könyvtári, stb. állami szintűeket. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) három pontban fogalmazta meg az általa tervezett lépéseket: 1. Digitális infrastruktúra 2. Digitális kompetenciák 3. Digitális gazdaság A BIM egyébként az építőiparon kívül is sikeres módszer, többek között a közművek (távhő, víz, közmű), városüzemeltetés terén (CityScape rendszer), hajók, repülők tervezése esetén. A lehetséges módok hazánkban különböző mértékben kerülnek alkalmazásra, vessünk egy pillantást a határainkon kívül eső területekre.
A mostani átállás nagyobb horderejű a szakmában, mint a papírról 2D-s digitális rajzolásra való váltás.
Külföldi kutatások
Az ausztráliai RMIT University-n 2017-ben összehasonlító elemzés készült a nemzeti és nemzetközi BIM Level szabványosításának állapotáról, eredményeiről. Ez ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a BIM elterjedését az egyes országokban. A tanulmány az állami irányelvek kezdeményezését is fontos szempontként vizsgálja, bemutatva az ezekkel nem rendelkező, illetve már alkalmazó területek helyzetét. A vezető országok az ügyben: USA, Nagy-Britannia, Szingapúr, Finnország és Norvégia. Az első kettő esetében különösen a kivitelezőt illetően, illetve az üzemeltető feladatait tekintve elemzi a BIM alkalmazását az írás. A szerzők egyértelmű javaslatot tesznek arra vonatkozóan, hogy azon államok kormányzata, ahol a BIM bevezetésre kerül, emelje a kibocsátott szabványok mennyiségét, és valósuljon meg azok betartása, az épületinformációs modellezés szélesebb körben való elterjedésének érdekében. A tanulmány, a már említetteken kívül, bemutatja Hong Kong, Dél-Korea és Ausztrália aktuális fejlettségét a témában.
A BIM bevezetésének kezdeti dátumait olvasva kiderül, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban nincs lemaradva, ezt az észrevételt a kutatásunkban résztvevők közül is többen alátámasztották saját tapasztalataik alapján. Tanulságként levonható, hogy az állam részéről nem elegendő a használatot elrendelni, hanem annak anyagi forrásait, valamint szabályrendszerét is szükséges biztosítani a megvalósulás érdekében. Hazánkban az utóbbiért a Magyar Szabványügyi Testület felelős, melynek BIM-mel foglalkozó testülete egységes elképzelés létrehozására hivatott, az Európai Szabványügyi Testülettel együttműködésben. Nagy-Britanniában és Ausztriában ez például már megtörtént, nálunk pedig még folyamatban van.
Ezeken a projekteken rengeteget lehet megtakarítani a korszerű technikák alkalmazásával.
Az állami szerepvállalás fontossága a nemzetgazdasági haszonban is keresendő, hiszen a közbeszerzéses munkák az egész világon túllépik a megszabott anyagi és időbeli kereteket, ez nem csak ránk jellemző sajátosság. Ezeken a projekteken rengeteget lehet megtakarítani a korszerű technikák alkalmazásával. Nagy-Britanniában is ez volt a fő indító ok, azt tűzték ki célul, hogy 20 %-os költségcsökkenést és ugyanilyen mértékű károsanyag-kibocsátás mérséklést érjenek el ezeknél a munkáknál. A bevezetés folyamata három lépcsős, hosszú évek szükségesek mindegyik fázishoz, hogy az angliai mérnöktársadalom alkalmazkodni tudjon, és teljesíteni az elvárásokat. Nem egyik napról a másikra kellett tehát megváltoztatni a munkamódszert, és gondolkodásmódot, a munka pedig meghozza a gyümölcsét. Ezen a ponton azonban azt is fontos megjegyeznünk, hogy Nagy-Britanniában az ingatlan-tulajdonlási rendszer eltérő a miénktől, ahogy erre felmérésünk egy, a későbbiek során bemutatott résztvevője is felhívja a figyelmet.
A mi kutatásunkhoz hasonlóra Angliában láthatunk példát, a National BIM Report formájában, mely 2011 óta minden évben megjelenik. Ebben az irodáról való alapadatok felvételével kezdenek, például hány fős, milyen szoftvereket használnak, hallottak-e már a BIM-ről. A kérdőíves kutatásban azt a kérdést is felteszik a résztvevőknek, hogy tudják-e, mi az a BIM, melyre szöveges válasz adható. Arra is keresi a választ a felmérés, hogy ki hogyan látja az épületinformációs modellezés lehetséges hatását a tervezési folyamatra. A 2017-es kiadványból kiderül, hogy az építés költségei 33 %-kal, az időigény 50 %-kal, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 50 %-kal, az építőanyagok szállításának mértéke 50 %-kal csökkenthető Angliában a BIM alkalmazása esetén. Az alanyok arról is adatokat adnak, mennyire magabiztosak a témában való ismereteikben, kihez fordulnának információiért, és milyen szinten alkalmazza az iroda a BIM-es rendszert. A kutatásban ugyanakkor a módszer korlátairól is szó esik, valamint egyéb, kapcsolódó területekről, többek közt robotokról és 3D nyomtatásról.
Bátran kijelenthetjük, hogy az elmúlt időszakban a szakmát a leginkább foglalkoztató témával állunk szemben. Sokak érdeke, hogy kialakuljon egy rendszer és szabályzat, aminek hatásaként egyre többen tudnak belőle profitálni. Nem meglepő, hogy a legtöbb országban állami szinten is foglalkoznak a megoldás megtalálásával. Nagyon pozitív hozzáállást mutat, hogy a legtöbb eredmény nyilvánosan elérhető, így az államok egymástól is tanulhatnak. Tulajdonképpen ez a BIM üzenete is: csapatban hatékonyabb!
A következő bejegyzésben ismertetjük a kutatásunk során használt módszereket, illetve a különböző témaköröket, amelyekről információkat gyűjtöttünk. A bejegyzésben bemutatásra kerülnek a a kérdőív résztvevői is.
